Mondókák gyerekeknek

Mondókák gyerekeknek

gyerekmondókák

Két kis madár ül a fán:
Egyik Péter, másik Pál.
(az asztal ütögetése a két mutatóujjal)
Szállj el Péter, szállj el Pál,
(az egyik, majd a másik ujj felemelése)
Gyere haza Péter, gyere haza Pál!
(az egyik, majd a másik ujj visszaengedése az asztalra)


Amikor kinn süt a nap,
(a két kéz öt ujja nyitva)
A csiga a házában marad.
(az ököl összezárva, a hüvelykujj eldugva)
De amikor eső hullik,
(két kéz a fej fölött, az ujjak mozgatása)
Csigabiga előbújik.
(a fej két oldalán a két mutatóujj)
Neki az a jó idő, Mikor esik az eső.
(az ujjak mozgatása, az eső utánzása)


Csipp, csiripp, csöpp veréb
Csipkedi a meggyet
(két ujj nyitása, zárása)
Csipp, csiripp, csöpp veréb,
Csípj nekem is egyet!


Csip-csip csóka,
Vak varjúcska,
Komámasszony kéreti a szekerét,
Nem adhatom oda,
Tyúkok ülnek rajta,
(a kézfej csipése, rázása)
Hess, hess, hess!
(két kézzel „hessegetés”)


Eresz alól fecske fia ide néz, oda néz:
(kukucskálás jobbra-balra)
Van-e hernyó, hosszú kukac,
ízesebb, mint a méz.
(hullámvonal mutatása egy kézzel)
Csőrét nyitja ám, buzgón, szaporán,
(ujjak nyitása, csukása)
Kis bendőbe mindenféle belefér igazán
(a has simogatása)


Fújja a szél a fákat,
(törzshajlítás nyújtott karral oldalra)
Letöri az ágat, reccs!
(guggolás)


Gyí, paci, paripa,
Nem messze van Kanizsa,
Odaérünk délre,
Libapecsenyére.
(lovagló mozdulat utánzása lassan, majd gyorsan)


Ilyen nagy az óriás:
Nyújtózkodjunk kispajtás.
(nyújtózkodás)
Ilyen kicsi a törpe:
Guggoljunk le a földre.
(guggolás)


Cini-cini muzsika,
(hegedülés utánzása)
Táncol a kis Zsuzsika.
(törzsfordítás jobbra-balra)
Jobbra dűl és a balra dűl,
(törzshajlítás jobbra-balra)
Tücsök koma hegedül.
(hegedülés utánzása)


Kaszálj Pista, kalapálj,
Holnap délig meg se állj!
(vízszintes kaszálás)


Kipp-kopp, mogyoró,
Tavaszt hív már a rigó.
Kipp-kopp, kalapács,
Jókedvű már a kovács.
Kipp-kopp, kert alatt,
Róka viszi a ludat,
(kezek összekulcsolása, kalapáló mozdulatok utánzása)


Lóg a lába lóg a
Nincsen semmi dolga,
Mert ha dolga volna,
A lába nem lógna.
(a lábak lógatása, ritmikus himbálása)


Repülnek a madarak,
(a kezek oldalsó középtartásban)
Csattog a szárnyuk.
(tapsolás a fej fölött)


Mérleg vagyok billegek,
(a kezek oldalsó középtartásban)
Kezeimben súlyt viszek.
(billegés jobbra-balra)


Lassan forog a kerék,
Mert a víze nem elég.
Gyorsan forog a kerék,
Mert a víze már elég.
(karkörzés lassan majd gyorsan a test előtt, illetve mellett)


Lassan jár a csiga-biga,
Táskájában eleség,
Várja otthon lánya, fia,
Csiga-biga feleség.
(lassú és gyors járás)


Aki nem lép egszerre,
Nem kap rétest estére.
Pedig a rétes nagyon jó,
Petikének az való.
(ritmikus járás)


Jön a kocsi, fut a kocsi: patkó dobogás.
Jön a vonat, fut a vonat: zúgó robogás.
Vajon hova fut a kocsi? Három falun át,
Vajon fova fut a vonat? Völgyön, hegyen át.
(ritmikus járás, dobogás a lábbal)


Süssünk, süssünk valamit,
Azt is megmondom, hogy mit:
Lisztből legyen kerekes,
Tölteléke jó édes.
Sodorva, tekerve,
túróval bélelve,
Csiga-biga rétes,
kerekes és édes.
(járás kézfogással hullámvonalban)


Tekeredik a kígyó, rétes akar lenni,
Tekeredik a rétes, kígyó akar lenni.
(járás hullámvonalban)


Megy a vonat kereke,
Felfele, meg lefele,
Nyikorog és nyekereg,
Örülnek a gyerekek.
(vonatozás vállfogással, ritmikus járás)


S-sz, beh sok súly!
Meg se mozdul!
Friss szenet, ha bekapok:
Messze, messze szaladok, szaladok…
(vonatozás vállfogással, ritmikus járás)


Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára
Kanizsai, kanizsai állomásra,
Elől ül a masiniszta,
Ki a gőzöst, ki a gőzöst igazítja.
(vonatozás vállfogással, ritmikus járás)


Nyuszi fülét hegyezi,
(nyuszifül rajzolása)
Nagy bajuszát pödöri,
(bajuszpödrés utánzása)
Répát eszik: ropp, ropp, ropp,
(összezárt ököllel répaevés utánzása)
Nagyot ugrik: hopp, hopp, hopp.
(ugrálás)


Ugráljunk, mint a verebek,
Rajta, gyerekek!
(ugrálás páros lábbal)


Mackó, mackó, ugorjál,
(páros lábon ugrálás)
Mackó, mackó, forogjál,
(forgás)
Tapsolj egyet, ugorj ki!
(tapsolás, ugrás)